Jump to content

Latin alphabets

Lát'ọwọ́ Wikipedia, ìwé ìmọ̀ ọ̀fẹ́
Bí lẹ́tá Látìnì ṣe tàn kálẹ̀.
  Àwọn orílẹ̀-èdè tí lẹ́tá Látìnì jẹ́ olú-lẹ́tá wọn
  Àwọn orílẹ̀-èdè tí wọ́n ń lo Látìnì pẹ̀lú àwọn lẹ́tá mìíràn

Àwọn àtòjọ àti tábìlì ìsàlẹ̀ yìí ṣe àkótán àti àfiwé àwọn lẹ́tá tí ó wà nínú àwọn áífábẹ́ẹ̀tì lẹ́tá Látìnì kan. Nínú àyọkà yìí, a ti mú kí àyè ọ̀rọ̀ náà "áífábẹ́ẹ̀tì" tòbi síi láti ṣàlàyé àwọn lẹ́tá tí ó ní àmì-ohùn, àti àwọn àmì ìsọ̀rọ̀ mìíràn tí a ń lò láti ṣojú onírúurú àwọn ìlànà kíkọ-ọ̀rọ̀-sílẹ̀, láì wo bí a ṣe tò wọ́n sínú áífábẹ́ẹ̀tì tàbí tábìlì wọn.

Àwọn àmì àkámọ́ (parentheses) ń tọ́ka sí àwọn lẹ́tá tí a kò lò nínú ìlànà kíkọ-ọ̀rọ̀-sílẹ̀ lóde òní fún àwọn èdè náà, ṣùgbọ́n tí a lò nínú àwọn ọ̀nà ìgbà kọ̀wé àtijọ́ àti/tàbí fún ẹ̀ka-èdè.

Àwọn lẹ́tá inú áífábẹ́ẹ̀tì Látìnì ìpìlẹ̀ ISO

[àtúnṣe | àtúnṣe àmìọ̀rọ̀]

Àwọn áífábẹ́ẹ̀tì tí ó ní àwọn lẹ́tá Látìnì ìpìlẹ̀ ISO nìkan

[àtúnṣe | àtúnṣe àmìọ̀rọ̀]

Nínú àwọn áífábẹ́ẹ̀tì fún àwọn èdè abínibí, áífábẹ́ẹ̀tì Gẹ̀ẹ́sì,[36] Indonéṣíà, àti ti Málè nìkan ni ó ń lo lẹ́tá 26 fún lẹ́tá ńlá àti kékeré rẹ̀ mejeeji.

Nínú àwọn áífábẹ́ẹ̀tì fún àwọn èdè tí a hùmọ̀, áífábẹ́ẹ̀tì Ido àti Interlingua nìkan ló ń lo lẹ́tá 26, nígbà tí Toki Pona ń lo ẹ̀yà kékeré ti lẹ́tá 14.

  • Jámánì (ß), Scandinavia (æ)

Ìfàgùn pẹ̀lú àmì ìsọ̀rọ̀

[àtúnṣe | àtúnṣe àmìọ̀rọ̀]
  • Sípáníìṣì (ñ), Jámánì (ä, ö, àti ü)

Ìfàgùn pẹ̀lú mọ́tígíráàfù

[àtúnṣe | àtúnṣe àmìọ̀rọ̀]

Àwọn áífábẹ́ẹ̀tì tí ó ní gbogbo lẹ́tá Látìnì ìpìlẹ̀ ISO

[àtúnṣe | àtúnṣe àmìọ̀rọ̀]

Nínú àwọn áífábẹ́ẹ̀tì fún àwọn èdè abínibí, àwọn áífábẹ́ẹ̀tì Afrikaans,[54] Aromanian, Azerbaijani (àwọn ẹ̀ka-èdè kan),[53] Basque,[4] Celtic British, Catalan,[6] Cornish, Czech,[8] Danish,[9] Dutch,[10] Emilian-Romagnol, Filipino,[11] Finnish, Faransé,[12], Jámánì,[13] Greenlandic, Hmong, Hungarian,[15] Javanese, Karakalpak,[23] Kurdish, Látìnì Òde Òní, Luxembourgish, Norwegian,[9] Oromo[65], Papiamento[63], Portuguese, Quechua, Rhaeto-Romance, Romanian, Slovak,[24] Sípáníìṣì,[25] Sundanese, Swedish, Tswana,[52] Venda,[51] Võro, Walloon,[27] West Frisian, Xhosa, Zhuang, àti Zulu ní gbogbo lẹ́tá 26 nínú wọn, ó kéré tán nínú ẹ̀yà wọn tó tóbi jùlọ.

Nínú àwọn áífábẹ́ẹ̀tì fún àwọn èdè tí a hùmọ̀, áífábẹ́ẹ̀tì Interglossa àti Occidental ní gbogbo lẹ́tá 26.

Áífábẹ́ẹ̀tì Ìró-Ohùn Káríayé (IPA) ní gbogbo lẹ́tá 26 ní ìrísí lẹ́tá kékeré wọn, bótilẹ̀jẹ́pé g máa ń jẹ́ onípẹ̀tẹ́rọ́ (ɡ) nígbà gbogbo nínú IPA tí kì í sì í ṣe eléteji ().