Ìfitónilétí

Lát'ọwọ́ Wikipedia, ìwé ìmọ̀ ọ̀fẹ́

Informatics (Ifitonileti)

OWOLABANI JAMES AHISU ati AKINDIPE OLUWABUNMI TOPE

Ètò Gírámà

Ìfáàrà

“Ní àtètèkọ́sẹ ni ọ̀rọ̀ wà …” (Jọ́ọ̀nù 1:1)

Kì í ṣe ohun tó dájú ni pé akẹ́kọ̀ó èdè kọ̀ọ̀kan yóò jiyàn pé ọ̀rọ̀ ni wúnrèn ìpìlẹ̣̀ fún ìtúpalẹ̀ nínú àwọn gírámà. A lè yígbà yígbà kí a wádìí lítítésọ̀ fún àríyànjiyàn lórí mọ́fíìmù, sùgbọ́n léyìn gbogbo atótónu yìí, kí ni a rí? Ṣé ó lẹ́ni tó n sọ mófíìmù tó dáwà tí wọn kìí sìí ṣe ọ̀rò fúnra wọn? kí ni ó wà nínú ọ̀rò–sísọ tó ní ìtumọ̀? Kí ni àwọn ìdánudúró fún gbólóhùn? Ọ̀rọ̀ ni àárín, inú, àti àwọn ìbẹ̀rè ọ̀rọ̣̣̣̀.àjòmọ́ ìbẹ̀rẹ̀, kódà fóníìmù pẹ̀lú kò lè dá dúró tí kò bá ti lè làdì sí ìtumọ̀ nínú ọ̀rọ̀. Ní àtètèkọ́ṣe ni ọ̀rọ̀ wà. Ó wà níbẹ̀ láti dá ayé ọfọ̀ sílẹ̀, láti mọ àti láti tún ọ̀rò–sísọ mọ, láti fikún, láti yọ kúrò àti láti mú yẹ ní oríṣìíríṣị ọ̀nà.

Ẹ jẹ́ kí á padà kúrò ní àníjẹ́ ìmọ́ wa lọ sí ajúwè nínú gírámà; ètò rẹ̀ ìlànà ìfojú- ààtò-wò àti àlàyé rẹ̀. Fífi ojú gbogbo ayé wo gírámà, a máa ṣe àpèjúwe ètò gírámà pẹ̀lú àwọn ọ̀rọ̀, ní ìbẹ̀rẹ̀, ní pàtàkì pèlú èdè Gẹ̀ẹ́sì àti Yorùbá kí a sì fi àpéjọ àwọn ènìyàn tí n gbọ́ ọ̀rọ̀ sílẹ̀ láti dásí ìfihàn nípa títẹríba fún èrò ìlànà tí a fi lélẹ̀ fún ìtúpalẹ̀ ní èdè tirẹ̣̀, èdè ènìyàn mìíran. Àkíyèsí ni pé tí èdè Gẹ̀ẹ́sì àti Yorùbá, àwọn èdè tí kò tàn mọ́ra wọn tó gbilẹ̀, ni a lè tún ṣe àtúnṣe rẹ̀ sí àwọn òfin tí a ti gbìmọ̀ wọn níbí, ó ṣe é ṣe kí àwọn nnkan tí à n rò jẹ́ òtítọ́, kí ó sì sisẹ́ fún èdè mìíràn títí dé àwọn àbùdá àìròtẹ́lẹ̀ àwọn èdè kan. Bí ẹ̀fè yẹn kò bá mú ìbàjẹ́ wá, à á ṣe àtúnwí àbá kan náà pẹ̀lú èyí: àwọn tí wọn kò gba èyí gbọ́dọ̀ mọ̀ nínú wọn pé nígbà tí wón bá n ṣe ìtúpalẹ̀ àwọn èdè wọn ni àwọn èrò yìí, èrò yìí ni a máa ṣe atótónu wa tí ó kún lórí rẹ̀ fún àpẹẹrẹ èdè Yorùbá, ‘Hausa’, èdè Gẹ̀ẹ́sì, èdè ‘Ibibio’… àwọn èdè tí a kójọ pèlú ìyàtọ̀ ni wọ́n ní ìbáṣepọ̀ kankan nítorí pé wọ́n jẹ́ èdè ènìyàn. Síbẹ̀síbẹ̀, tí a bá fi ọwọ́ gírámà kan náà mú wọn, à n sọ pé wón ní ìjọra, bí ọkùnrin elédè Gẹ̀ẹ́sì ṣe jọ ọkùnrin elédè Yorùbá kan, tí ìyàtọ̀ wọn sì jẹ́ ti àwọ̀ wọn. Ìyókù orí yìí yóò mú wa wà ní ìmúra sílẹ̀ láti rí ìdí tí àwọn onímọ̀ èdè fi n kóòdù àwon ìtúpalẹ̀ wọn bí wọ́n bí wọ́n ṣe n ṣe.

2.1 ỌRO Fífún àwọn ọ̀rọ̀ wọ̀nyí lédè Gẹ̀ẹ́sì:

1. Ọkùnrin, ìwé, kálámù, òòtẹ̀, ife, ̣Olè, ṣíbí, tábìlì, òṣùká, téèpù,

ẹni tó rí sọ Gẹ̀ẹ́sì kò ni ní wàhálà nípa ṣíṣẹ̀dá:

2. Àwọn ọkùnrin , àwon ìwé, àwọn kálámù, àwọn òòtè, ̣ àwon ife, Àwọn ṣíbí, àwọn tábìlì, àwọn òṣùká, àwọn téèpù.

Ó ti pinu ní ọkàn rẹ̀ láti mọ ìsọdorúkọ àwọn ọ̀rò náà àti àwọn ọ̀rọ̀ orúkọ (Latin: nomen ‘name’) ̣ni a lè sọ di ọ̀pọ̀ ----- àwọn àpẹẹrẹ pọ̀ nípa àwon nnkan ti a sọ lórúkọ. Nípa ti iye ìtẹ̀sí rẹ̀, a lè fi àwọn ọ̀rọ̀ mìíràn bí i kan tàbí náà kún ọ̀kọ̀ọ̀kan àwọn ọ̀rò náà. Yíyéni láì ṣàlàyé tóbẹ́ ẹ̀ jùbé ẹ̀ lọ gírámà rẹ̀ ni gbìmọ̀ tíórì kan pé kí gbogbo àwọn ọ̀rò orúkọ gba àwọn átíkù kan tàbí náà. Lára àwọn ìdájọ́ rẹ̀ ni ó jẹ́ pé átíkù wo ni ó síwájú tí ó sì tẹ̀lẹ́ àwọn ọ̀rọ̀ pàtàkì nínú ìwé tí à n kà lọ́wó láti túmọ̀ rẹ̀, ṣùgbọ́n kò sí ohun tí ó dá yàtọ̀ nípa:

3. ife náà ~ ife kan

ṣíbí náà ~ ṣíbí kan

Ohùn kan tó tún dìjú ni pé, nígbà tí a bá mú ìkan lára àwọn átíkù wọ̀nyí, ní dandan ọ̀kan lára àwọn tó lè dá dúró tí a pín sí abẹ́ ọ̀rò orúkọ̣ ̣̣̣̣gbọ́dọ̀ tẹ̀le, ṣùgbọ́n kì í ṣe dandan kí sísọ ọ̀rọ̀ jẹ́ òotọ́! Ohunkóhun tó bá ṣẹlẹ̀, à n tẹ̀ síwájú láti sọ pé bí a bá ní ọ̀rọ̀ kan, ohun mìíràn, tí ó wá láti ìpín mìíràn, lè tẹ̀le tàbí kí ó máa tẹ̀le, nínú síntáàsì, a máa n lo ọ̀nà mìíràn làti sọ pé:

4. X: Y; + {__ (Z)}

Ọ̀rọ̀ kan tó jẹ́ X ni a pín g̣ẹ́gẹ́ bí Y àti pé ó lè jẹyọ pẹ̀lú àwọn ọ̀rọ̀ Z, Z jẹ́ ọ̀rò kan tí ó lè wà tàbí kí ó má wà nílé nígbà náà. Tí a bá n fojú iṣẹ́ ọnà wò ó ọ̀rọ̀ kan tó jẹ́ X ni ìpín onítumọ̀ àdámọ̀ (ìsọ̀rí ọ̀rọ̀) Y ní abgègbè tó saajú òrọ̀mìíràn Z, wíwá níbẹ̀ Z jẹ́ wọ̀fún. Àkọsílẹ̀ afòyemọ̀ tí òkè yìí ni à n pè ní àpíntúnpín sí ìsòrí tó múná dóko ni a jíròrò lè lórí nínú Yusuf (1997). Tí a bá padà sí àwọn àpẹẹrẹ (1,2) ti òkẹ̀, ẹni tí n sọ̀rọ̀ lórí bí a ṣe lè mọ àwọn tí ó dá dúró yìí to jẹ́ ọ̀rò orukọ tí o lè wà ní ipò tó ṣe kóko; olùwà àti àbọ̀. Lára àwọn ìmọ̀ rẹ̀ nípa àwon òrò wònyí ni pé a lè fún wón ni àwon ipa kan láti kó; tí a bá ní ká wò ó kí ni ìwúlò wọn tí wọn kò bá kó ipa kankan ní àyíká gbólóhùn tàbí ọfọ̀ wọn. Fún àpẹẹrẹ, olè kan jé ̣òṣèré, olùkópa tí ó bá kópa níhìnìn tàbí òhún láti mú àpíyadà wá. Nígbà tí ó bá n ṣerè, a mọ̀ pé ó lè jalè. Kódà kì í ṣe olè tí a kò bá mọ̀ ọ́ sí ẹni tó jí nnkan kan nítorí nínú gbólóhùn bí i.

5. Olè náà jí kálámù

Ọ̀rò náà tó jẹ́ ‘ole’ sọ ohun tó pọ̀. Ó jẹ́ ọ̀rọ̀ tó mú náà, tójẹ átíkù, ó lè yàtọ̀ fún oye àwọn olè àti pé ó jẹ ÒṢÈRÉ nínú àyè ọfọ̀ tó lè mú ìyípadà bá ìfarasin kálámù náà. Rántí pé ọ̀rọ̀ náà ‘kálámù’ wà ní ìsọ̀rí yìí náà pẹ̀lú; ó máa gba átíkù náà/kan tí a lè gbékalẹ̀ ní ọ̀pọ̀ (àwon kálámù) àti pé a fẹ́ fà á yọ, gẹ́gẹ́ bí àwon ojúgbà rẹ̀, wí pé ó jẹ́ olùkópa ní àyíká gbólóhùn náà sùgbọ́n ní báyìí ó n kó ipa ohun tí wón jí, ipa náà ni a máa pè ni ÀKỌ́SO. Ọpọlọ wa so fún wa pé kálámù kan lè jẹ́ ohun ÈLÒ fún ìbánisọ̀rọ̀. Àwon ipa náà, tí àwon álífábẹ́tì nlá dúró fún ni à n pè ní Àwon ipa aṣekókó, a lè gé e kúrú sí ‘Theta – roles’, tí wón máa n kọ̀ gẹ́gẹ́ bí i ‘Ø roles’, bí ìtẹ̀síwájú bá ṣe n bá ìtúpalẹ wa. Ko lè sí ohun ìtọ́kasí tó dúró, àwon olùkópa kan tí a lè tọ̀ka sí, nawọ́ sí, dárúkọ, sọ̀rọ̀ nípa, tí kò ní gba ‘Ø role’ kan. Àwon àjọ̣ni tí a sábà náa n rí ‘Ø roles’ jẹ OLÙṢE, OLÙFARAGBA, (nígbà mìíràn tí a máà n pè ni Àkọ́so), ÒPIN àti ÈLÒ. Ọ̀pọ̀lọpọ̀ àwon onímọ̀ lìngúísíìkì mọ àwọn mìíràn dájú.

Àwọn àbùbá àdámọ́ ọ̀rò wà tí a lè tọ́ka sí báyìí. Àwọn àbùdá mìíràn máa hàn kedere tí a bá gbé èdè tó yàtọ̀ sí èyí tí a ti mọ̀ tẹ́lẹ̀ ỵẹ̀wò. Nítòótọ́, a máa sọ pé ìwúlò wò ni ó wà nínú kí a máa sọ̀rọ̀ nípa àwon ohun tí a kò rí nínú èdè wa! Ìkìlò: À n sọ̀rò nípa àwọn àbùdá tó wà nínú èdè ènìyàn, kì í kan n se nínú ẹ̀dẹ̀ Gẹ̀ẹ́sì tàbí èdè Yorùbá. Rántí ohun tí a rò nípa Gírámà Àgbáyé, Èdè Gẹ̀ésì, èdè Ìgbò, èdè ‘Eskimo’, èdẹ̀ ‘Japan’…….. jẹ́ díẹ̀ lará èdè ènìyàn tí wón sì ní àwọn ìyàtọ̀ wọn, nínú ohun tó ṣe kókó báyìí, fífún àwọn ọ̀rò aṣẹ̀dá ọ̀rọ̀ asẹ̀dá bí ị Ọ̀PÒ ‘Ø role’, àwon ipò onítumọ̀ gírámạ̀, abbl.

Ẹ jé ̣kí á fi àbùdá kan kún àwon àpẹẹrẹ wa. Àwon ọ̀rọ̀ náà ni a lè yí padà. Ní bẹ́è à á ní:

6a. Ọkùnrin alágbára kan

b. Ògbójú olè kan

d. Igi oaku kan

e. Téèpù mímọ́gaara kan

ẹ. Ife kan tó kún fún kọfị́ ̣

f. Òṣùká kan fún ìbọ̀sẹ̀ aré bọ́ọ̀lù àfẹsẹ̀gbá

Àwon wònyí jẹ́ àwọn ẹ̀pọ́n tó jẹ̀ wí pé bí a bá yọ wọ́n kúrò ìtumọ̀ àwon ọ̀rò náa kò ní dínkù (ìsomó)̣. Àwọn àkámọ́ tí a lò nínú àpíntínpín sí ìsọ̀rí tó múná dóko àti àwọn tí a fihàn ní orí kìíní, ni a lè lò báyìí, bí i (T).

7a. ife kan ([tó kún] fún ḳọfí)

b. téèpù (mímógaara) kan

c. Ọkùnrin (alágbára) kan.

Àwon ohun tí a fi sínú àkámọ́ ni à n pè ní àwon ìsomọ́, wọn kò ní apíntúnpín sí ìsọ̀rí, wọn kì í ṣe dandan, wọ́n jẹ ẹ̀pọ́n –ọn wọ̀fún. Nígbà tí àwon wònyí tún wúlò níbò mìíràn, a fẹ yán an pé kìí ṣe gbogbo àwọn ẹ̀pọ́n ló jẹ́ wọ̀fún. Kódà nígbà tí wọn kò bá ní ìtumọ̀ àdámò wọ́n wúlò. Fún àpẹẹrẹ, ọba tàbí olorì kò níyì bí ọba tí wọn kò bá ní ìjọba tiwọn. ní bẹ́ẹ̀ a ní:

8a. Ọba tí Èkó

b.̣ ̣ òbí ti Agbor

d. Ọba àwon Júù

Kódà Ọba bìnrin ‘Elibabeth’ tí ó tó láti ṣe ìtóka ni a mọ̀ pé ó ní agbára lórí ilẹ̀ Gẹ̀ẹ́sì. Àkíyèsí pé láti sọ pé Oba bìnrin náà, láà jẹ́ pé ènìyàn n gbé nílẹ̀ Gẹ̀ẹ́sì tàbí tí iyè rẹ̀ sọ pèlú oríle – èdè náà, máà ṣàì nítumọ̀. Orúkọ àbísọ lè tó láti mọ àwọn orí oyè, ṣùgbọ́n ìjọba wọn tí se pàtàkì jù, ẹ̀pọ́n wọ̀fun. Àwọn ẹ̀pọ́n ni à n pè ní Àwọn Àfikún. Ní kúkúrú, àwọn ẹ̀pọ́n PP ti ọba àti ọba àti ọba jẹ wúnrẹ̀n tí a ní lò.

2.2 Àkópọ̀ kúkúrú kan

Àwon ọ̀rọ̀, tí a fihàn gẹ́gẹ́ bí i àwon ọ̀rò orúkọ, gba àwọn nnkan mìíràn mọ́ra dandan, ‘DET’, Àwon ipa aṣekókó, ÌSỌDỌ̀PỌ̀, àwọn kan– npá àti wòfún (ákámọ́), àwon Àfikún àti àwon Ìsomọ́ bákan náà, àti àwon mìíràn tí a kò mẹ́nu bà. Àwon àbùdá àdámọ̀ ti olùsọ èdè rẹ̀ gbọ́dọ̣̀ mọ̀ ni àwon wònyí. Ó jẹ́ dandan pé ó mọ ọ̀pọ̀lọpọ̀, lára èyí tí a máa sọ tó bá yá ní ìfìwàwẹ̀dá. A fẹ́ jẹ kí àwon akẹ́kọ̀ọ́ mọ̀ pé àwon nnkan wònyí jẹ́ àìkọ́, lára àwon akówọ̀ó rìn UG nínú àká – ọ̀rò náà (atúmò èdè tí iyè náà). A mẹ́nu bà á pé àwon nnkan wònyí kìí hànde bákan náà, sùgbọ́n ó lè gbọ́n fara sin sínú àwon kóòdù mofọ́lójì nínú ọ̀rò náà, ní àwon àyíká tí a kò funra sí.

2.3 Ọ̀rò náà (2)

Àwon àkójọpọ̀ àwon ọ̀rò tó yàtọ̀ sí ti àkọ́kó máa fún wa ni àwon nnkan. Ẹ jẹ kí a mu àwon ọ̀rọ̀ tó n sọ nípa àwon ọ̀rò orúkọ.

1. talk, kill, endure, wait, eat, drink, write, see

fún àwon elédè Gẹ̀ẹ́sì, àwon ọ̀rọ̀ wònyí jẹ́ ọ̀rọ̀ ìṣe (Latin: verbum ‘Word’), won le fi àsìkò ìsẹ̀lẹ̀ hàn nípa gbígba àwon àfòmọ́:

2. talk: talks, talked, talking, ̣̣̣̣̣̣ ̣

kill: kills, killed, killing.

X X-s X-ed X-ing.

Àwon gẹ́gẹ́ bí àwon òrò orúkọ lè gba àwon àbọ̀ àwon kan wòfún ni (àwon ọ̀rò ise agbàbò) nígbà mìíràn ó jé wọ̀fún nígbà tí wọ́n bá jẹ́ aláìgbàbọ̀ ṣùgbọ́n tí won bá gbà àwọn àbọ̀ tan, tàbí kí won máà gba àwon ìsomó kankan.

3. eat (NP)

kill (NP)

drink (NP)

[+ liquid].

Àwon ìsomọ́ máa n borí àwon àpólà (tí ó lè jẹ eyọ ọ̀rò kan ṣoṣ̣o) sí àwon àpólà orúkọ̀. Níbí ni a ṣe àpèjúwe ránpẹ́ nípa àwọn Àfikún ọ̀rọ̀ ìṣe sí.

4a: eat ([NP an unripe mango])

b. destroy [NP the termitarium]

c. said [s. that [s the NBA examination is

canceled]]

d. put [x [NP salt] [pp in the soap]]

e. saw [NP Mọ́remí].

Àwon ọ̀rò ìse aláìgbàbọ̀ ni a máa fihàn nísàlẹ̀, pélù àwon ìsomọ́.

5a Jòkó sórí ẹní

b. Sùn síjòkó èyìn ọ̀kọ̀

d. La àlá

e. Kú.

Nígbà tí àwon yìí kò gba àwon àfikún, wón lè, nípa ìgba àkànṣe gba àwọn àbọ̀ - àwon àbọ̀ àkànse tí a so mọ wọn tàbí tí a sèdá láti ara won. Wón fẹjọ́ Èsù sọ nínú Bíbélì pé ó n gba Éfà níyànjú láti ma bẹ̀rù nípa jíjẹ èso èèwọ̀, tó wí pé, “Èyin kò ní kú kan”. Èṣù kò nílò àti yí ọ̀rọ̀ ìse aláìgbàbò sí agbàbọ̀

Nitóri pé wọ́n n sọ̀rọ̀ nípa àwọn ọ̀rò orúkọ wọ́n fi àwọn nnkan pamọ́ lórí àwọn irú ọ̀rọ̀ orúkọ (kódà yíyípadà) ní àwọn èdè kan. Èdè Gẹ̀ẹ́ṣì kìí ṣe àpẹẹrẹ tó dára nípa bí ọ̀rọ̀ ìṣe ṣe lè yí ọ̀rọ̀ roúkọ tí a bá wẹ̀yìn, ipa aṣekókó ÒṢÈRẸ́, ÀKỌ́SO, ÈLÒ, abbl wá tààrà tàbí àìṣetààrà láti ara ọ̀rọ̀ ìṣẹ. Fún àpẹẹrẹ alè máà ri sùgbón a mọ̀ pé N kan náà (nítòótọ́ NP) ni ó n kú nínú:

6. Olú pa olè náà

Olè náà ni olú pa Àti pé kò sí àníàní, NP kan náà tó fa ikú bó tilẹ̀ jé ̣pé ìtò gẹ́gẹ́ ní àwon olùkópa nínú gbólóhùn méjèèjì wà. Fún bẹ́ẹ̀ Olú ni ÒṢÈRÉ nínú gbólóhùn méjèèjì nígbà tí Olè náà jẹ́ Àkọ́so nínú méjèèjì bákan náà. A lè sọ̀rò nípa àwọn ọ̀wọ́ ọ̀rò mìíràn, tó yàtọ̀ sí Àwọn ọ̀rọ̀ orúkọ àti àwọn ọ̀rò ìse, sùgbón ẹ jẹ́ kí á padá séyìn láti wo àwon ìjíròrò wa fún ìbáramu. À n sọ pé ọ̀rò kòòkan, bó jé ọ̀rò orúkọ tàbí òrọ̀ ìse, máa ṇ̣̣̣ wá pẹ̀lú àwọn nnkan. Nínú ìbásepò wọn, àwon òrò náà n sisẹ́ lórí ara wọn to fi jẹ́ pé àwon ọ̀wò kan a gbà àwọn mìíràn yóò sì fún wọn ní àwọn àbùdá kan. Ọ̀rò orúkọ náà, tó máa n jé olùkópa, kìí ṣe ÒSÈRÉ tàbí ÀKÓSO tí òrò kò bá fún wọn ní irú ipa béè. Nínú ọ̀rò – èdè tí ayé (tí a gbé wọnú gírámà) òrò ìse tó n darí àbọ̀ APOR rẹ̀ fún ìdí èyí, ọ́ n fún ní isẹ́ (ní báyìí, Ø role nìkan, àmó ó lè se àyànse àwon àwòmọ́ mìị́ràn).

Gẹ́gẹ́ bí olùsọ èdè ṣe nu ìmọ̀ nípa àwọn nnkan wònyí láìkọ́ tí ó sì jẹ pé dandan ni ó n tẹ̀lẹ́ àwọn ofin yìí, ṣe a kò lè sọ pé àwon ọgbọ́n ẹ̀tọ̀ yìí jẹ́ abínibí gẹ́gẹ́ bí mímí ṣe jẹ?

2.4 Àwon ibi gígạ̣̣ ̣ ̣

Ìwọ̀n mìíran nì a ti menu bà tẹ́lè, nípa ọ̀rò náà, ohun náà ní pé kìí jẹyọ ní dídáwà. Olè di Olè náà, ògbójú Olè náà, ògbójú alágbára Olè náà pẹ̀lú ìwo, abbl. Àwon àlèpọ̀ òrò náà sí àwọn ọ̀wọ́ tí ó tóbi pẹ̀lú ìrànlówọ́ àwọn ohun tí a pè ní àwon àpólà. Nítorí pé àárín òrò, òrò gangan tí a bá túnṣe nì yóò dúró fún odidi àpólà, a máa n pé irú won ni Ori. Ni a se máa rí i, òrò orúkọ ní ó máa n jé orí fún Apólà orúkọ (APOR), òrò ìse fún Àpólà ìse (APIS), òrò àpèjúwe fún Àpólà àpèjúwe (APAJ)….,X tàbí Y tún àpólà X (XP) àti àpólà Y (YP) bákan náà. Lẹ́èkan sí, ká wò ó pé olùsọ èka –èdè rè mọ púpò nípa rè. Yorùbá máa mọ̀ mọ̀ pé ọmọ ‘child’ ni a lè tó àwon òrò èpón mọ́ bi i ọmọ kékeré ‘small child’̣, ọmọ baba Ìbàdàn ‘the child of the man from Ìbàdàn’ tàbí ọmọ náà “the child” kò di dandan, àti pé kódà, wọn kò tí ì kọ̀ ní àwon àtòpọ̀ yìí rí. Àti wí pé ọpọlọ tí olùsọ ẹ̀ka–èdè yìí n lo ni a fẹ́ gbéyẹ̀wò nínú gírámà, Akitiyan láti mọ ohun tí ó mọ̀ láì kó. Se kò pani lérìn-ín, olùsọ èka – èdè, tàbí ọmọdé kan n kó àwọn orímò èdá–èdè kò ní ìtumọ̀ sùgbọ́n òótọ́ ni.

A ṣe àfiikún àwọn àpólà tí a kó tí olùsọ èka–èdè lè lò pé kò ní ẹ̀kun ó sì peléke. Àwon iní ìhun béẹ̀ lè kún fún àwon èròjà wọ̀fún tí ó wọnú ara won. Sùgbón èyí kéyií tó bá ṣẹlè, àpólà gbọ́dọ̀ ní orí, títèlé àwon ohun tí òfin níní orí gbà, tí a pè ní ‘endocentricity requiremrnt’. Nítorí bẹ́ẹ̀tí a bá ní òrọ̀ kan W, ó gbọ́dọ̀ di W max tí a túpalẹ̀ ní síntáàsì gẹ́gẹ́ bí i WP (for W-Phrase) tàbí W” (W- double prime (=bar)).̣̣